Nyugdíjasbúcsúztató

Igen,megvolt az első nyugdíjasbúcsúztató a műhelyben.
Természetesen nem az én alkalmazottam(mivel még nincs is) ,hanem a Mofém Csorna Kft. "utolsó mohikánja",Nándi bácsi búcsúztatója.
Mivel halászlé volt a tervezett menü(szigorúan bográcsban), így a héten beszereztük a hozzávalókat,ami Csornán nem egy egyszerű dolog,ha az ember nem mirelit cuccból,hanem élőhalból akar valamit kotyvasztani. Na sebaj,meglett minden időben.
Nándi bácsi már szombaton elkezdett macerálni a holmival,a kárász és keszeg mennyiség le lett paszírozva,az 5 kg ponty megpucolva,kifilézve. Harcra kész a móka.
Vasárnap délelőtt a programom a mellékhelyiségek fertőtlenítése, némi takarítás és a sörpadok összeállítása és portalanítása volt.
11-kor hazamentem,de már a halászlé illúziójával átitatva ettem a töltött csirkét az ebédnél.
1-re mentem Tiborért,sz exbakterért a buszra,aki a vasárnapi menetrend áldozataként 9km-t tett meg busszal 45 perc alatt.
Oké,kejne pánik,irány a műhely.
Sör szisszen,a meghívottak elégedetten konstatálják,hogy hideg sört nyomok a kezükbe,lázadásra egyelőre nem kell számítanom.
2-kor jön Nándi bácsi,az ünnepelt és egyben szakács is. Ismét sziszegés hangja csapja meg fülem,ámbár kígyó nincs a műhelyben,a kompresszor lekapcsolva,a rendszer légtelenítve.
Na persze,a szakács is ember,szomjas ő is.
Megérkezik a Főnökasszony,aki a Mofém képviseletében jelenik meg(gyakorlatilag a műhely bérbeadója). Természetesen férje kíséretében,akit mindenki ismer és nagyon jó társasági ember.
Befut Gábor is a friss kenyérrel(hála a Magyar pékségnek,hogy vasárnap is frissen sült kenyeret ehetünk).
Akkor hajrázhatunk is. Sorra kerülnek bele a hozzávalók a bográcsba,lassan mindenkinek elkezd csorogni a nyála,amiben a hamvas zöld vilmoskörte pálinka,Nándi bácsi ribizlibora,némi szekszárdi bikavér és Sangiovese di Romagna(vagy mi a neve) is közrejátszik.
Okézsoké ,készül a finomság. Ricsi kutya is igencsak kerülget minket,tehát az illat megtámadta őt is. Kár,hogy ő nem szereti a halat.
Elkészült a kaja. Hip-hip Hurrá!
Szerencsére a múltkori őzpöris buliból maradt műanyagtányér,kanál stb.
Tálalás! Etetés! Vályúhoz!
Isteni finom táplálékkal töltöttük meg tányérainkat (hiába,nagyon tud az öreg) és közel egy órán át csak étkezési zajok hallatszottak. Én kicsivel több,mint 1 liter halászlét vállaltam be egy gyenge fél kiló kenyér kíséretében. Jól is laktam,mint a duda.
Kaja után ajándékozás. Közösen vettünk cserépből készült kancsót,pálinkásbutykost,boroskupákat,amket Gábot huga,Melinda készített(ő volt Dörben a Völcsey fazekas utolsó tanítványa,név szerint:Virányi Melinda,az asszonynevét nemtudom).
Nándibácsi nem számított ilyen meglepire,szerintem csak cefre volt tervbe véve ,de mi mindenképpen olyan holmit akartunk,amiről az eszébe jutunk bármikor.
Utána már csak az asztalnál volt bandázás sör,bor,pálinka társaságában.
Nemrég értem haza,élményekkel ,halászlével,sörrel,borral és pálinkával telve,tehát alapjában véve egy jó napot zártam.

Nándi bácsi! Köszönöm a finom kaját!
Kívánok sok nyugodt,boldog,egészséges nyugdíjasévet és elvárom,hogy az én nyugdíjasbúcsúztatómon is te főzzél! Akkor vaddisznópöri lesz a menü ,úgy készülj!

Némi képanyag itt.